Trance Classics - Minden idők legnagyobb trance himnuszai! » tiesto

Armin van Buuren vs Tiesto – Yet Another Suburban Train (AvB mashup)

tranceclassics — Fri, 21 May 2010 18:34:50 +0000

Ez a 100. bejegyzés az oldalon, —Peti— -től kaptuk a következő videót, amely nem kicsit aktuális a most szombati Tiësto és vasárnapi Trance Classics partyra hangolódóknak. A zene egyébként abszolút esélyes a vasárnap esti Trance Classics partyn

Mindkét zene a mesterek azon korszakaiban született, amikor még senki se, mert vagy tudott rájuk semmi rosszat mondani. Vagyis abból a korból valók, amikor igazából belopták magukat az emberek szívébe.

A vokál az a kezet magasba emelős, éneklős fajta, a Suburban Train meg egy amolyan party vége öröm zene, amellyel mindkét mester zárt már nagy bulit. Valahányszor ezt hallgatom mindig azt látom magam előtt, ahogy fülig érő szájjal Tiëto ugrál és egy egész együtt aréna tombol és énekel. Külön-külön is megérdemelnének szerintem egy-egy postot, de így együtt… nincs rá szó!:) Ha leadjátok egy bulin megnézhetitek mit művelek rá

Mindenképpen megnézzük Ráadásul azon szerencsések közé tartozunk, akik átélték az Armin Only zárását ezzel a zenével

Leon Bolier week: Leon Bolier pres. Inner Stories – Beyond

tranceclassics — Thu, 11 Mar 2010 18:59:32 +0000

Ha már így belejöttünk a szomorú trackekbe és beletörődtünk, hogy bizony márciusban is eshet hó, akkor ez egy igazi szomorkodós, nyárvárós vízpartra emlékezős track (szerintem). Hol máshol, mint a Tiësto In Search of Sunrise sorozatának 4. részén bukkant elő az alábbi remekmű. Egyszerűen fantasztikus!

Conjure One feat. Sinead O’Connor – Tears From The Moon (Tiesto Remix)

tranceclassics — Tue, 02 Feb 2010 09:28:58 +0000

Dorina kedves küldte az alábbi szavakat a videóhoz: Csoda, hogy ez a track még nem jutott senkinek sem az eszébe. Ok, tudjuk, hogy Tiesto már rég nem az, ami volt, de ezt a remixet valahogy nagyon eltalálta. Igaz, hogy kell hozzá egy ilyen hang is, mint Sinead O’Connor-nak. De a lényeg, hogy kevés zene hoz ki ennyi érzelmet belőlem, mint ez. Örökzöld és alapmű a mai napig! (L)

Gouryella – Gouryella

tranceclassics — Mon, 25 Jan 2010 12:00:08 +0000

Ez egy ilyen érdekes projekt, ugyanis először Ferry Corsten és Tijs Verwest neve alatt futott a formáció. Ma már Tijs neve át van húzva, fene tudja, hogy kattintott-e valaha kettőt is ebben a trackben, de ez most mindegy is. 98-as trackről beszélünk tisztelt Hölgyeim és Uraim

Barbers ‘Adagio for Strings’

tranceclassics — Sat, 23 Jan 2010 19:29:12 +0000

Egy kis zenetörténelem óra következik kádves gyárekek Szóval élt egyszer régen egy bácsi, akit úgy hívtak, hogy Samuel Barber, aki 1910-ben látta meg a napvilágot. Szóval ez a bácsi sok-sok operát, kórus és egyéb műveket szerzett, tessék elolvasni a Wikipédián. Az adagio szó egyébként olaszul a kényelmesen -t jelenti, korrekt leírása itt olvasható. Az Adagio for Strings-et – mint az életrajzból kiderül – 4 hegedűre (ún. quartet-re) írta.

Nézzétek mennyire nem egyszerű pontosan eljátszani zongorán:

(azért tegyük hozzá, hogy a bácsi se normális , lessétek meg a többi videóját is!)

Egyébiránt úgy gondolom, hogy ez az alapmű a későbbiekben igen komoly hatással lett korunk mostani komolyzenei kiállással rendelkező egyedeire.

Node a tárgyra térve, a dalról az ősmotorosok – ha még emlékeznek rá – először egy William Orbit nevű zeneszerző kapcsán hallhattak először. Itt aztán megint van egy kis kavar, mert a tracket valójában nem az eredeti változat tette híressé, hanem Ferry Corsten remixe:

A dalt újra 2005-ben vette elő a Blackhole managementje, mert egy ennyire fülbemászó dalról muszáj még egy bőrt lehúzni. Amikor először meghallottam, első gondolatom a ‘lenyúlás’ szó volt. Aztán később engem is magával ragadott a zene, a pattogós groove és a csodálatos kiállás, amely talán mindannyiunkat képes megsíratni egy-egy jól eltalált pillanatban.

Paul Oakenfold – Southern Sun

tranceclassics — Wed, 20 Jan 2010 15:00:31 +0000

A sokkal szebb napokat is látott Oakey papa igen keményen odarakta a Southern Sun -t. Gyakorlatilag minden verziójában imádnivaló, ezek közül mi most kettőt emelnénk ki – naná, hogy a Tiesto remixet és alább a chill verziót.

Fred Baker vs Nyram – Confirmation

tranceclassics — Mon, 18 Jan 2010 15:00:38 +0000

Ez a kedves szemüveges fiatalember kb. 2002 óta gyártotta a Magik Muziknak trackjeit, és páran már ismertük is, de az igazi ismertséget – ahogy pl. annak a bizonyos Andain dalnak is – a Tiesto In Concert szerezte. Kész csoda, hogy ez a videó még fent van a csövön, nagyon örültünk neki, hogy megtaláltuk Hátborzongás, meg minden Fred Baker egyébként szintén járt nálunk – és igen Gabi, tudjuk, hogy te hoztad el, puszi a hasadra Remek party volt, reméljük hogy lesz még ilyen jóban részünk hamarosan.. kitudja..

Mark Norman – Touchdown

tranceclassics — Mon, 11 Jan 2010 15:00:54 +0000

Valamiért a kedves Tiesto management módszeresen tiltja le a Youtube-ról a kiadó dalait, de még a bulikról készült videókat is. Ugyanis a májesztró a 2005-ös turné során szinte mindig ezzel a dallal nyitott. Az elképesztően szép intró után bámm, nincs mese, durr bele

Ilyen szép volt a borítója az amúgy egyébként picture disc-nek :
http://www.discogs.com/viewimages?release=567200

A Mark Norman egyébként szintén projekt név és két hollandusból állt – névszerint Mark de Jong & Norman Lenden -ből. Dereng már, hogy miért Mark Norman? A duó a mai napig gyártja a felvételeket, és hála az égnek ritkábban jelentkeznek, de akkor minőséget hoznak.

A DJ aura fogalmam sincs ki, valaki odakamuzta, élvezzétek a dalt!

Ja és ezt is olvasótól kaptuk, idézem:
Az egyik legjobb régi klasszikus, legalábbis számomra Az ATB – The DJ 3 – In the mix-ben hatalmas volt, ott hallottam először, nagyon imádom. A mély ami pedig benne van, eszméletlen jó :) Sajnos így videon keresztül nem jön át annyira, de így is nagyon jó.

Tiësto – Nyana

tranceclassics — Sat, 09 Jan 2010 13:36:04 +0000

Amikor a trance és classic szavakat emlegetjük, a többség a következőket képes felsorolni: Adagio for strings, Andain, Greece 2000, Café del Mar. Ezeket is imádjuk, de mi elképesztően perverzek vagyunk. Úgyhogy még várunk a hátszőröket borzoló In Concertes emlékek felidézésével. Jöjjön a szám, amit sokan csak nyanyának hívtunk.

Idézünk első kedves posztolónktól:
“Virtuális tollat ragadok

Amikor említettétek, hogy 98-as mappát nézegettek az utóbbi időben, eszembejutott, hogy tavaly én 365 napból minimum 300-at nosztalgiázással töltöttem
Az első ami eszembe jut az a Nyana. Vannak régebbi, sokkal sookkal régebbi és jobb albumok is, amikért oda-vissza vagyok, de én ennek (ill a címadó tracknek) köszönhetem azt, hogy a legszebb zenei vízekre eveztem és ott is ragadtam ”

update:
most vettük észre az irónikus subject-et az e-mailben: “amikor még Tijs is jó zenéket játszott… ”
gyász.